Harmadik fejezet

Drága olvasóim!
Köszönöm a kommentjeitek, a pipákat és a feliratkozókat! Nagyon sokat jelent nekem a véleményetek, szóval kérlek mindenkit, hogy ha van lehetőségetek mondjátok el, mit gondoltok. Előre is elnézést a rész miatt, mert most rengeteget szenvedtem azzal, hogy bemutassam nektek másik főszereplőnket. Szerintem borzalmas lett, de mindegy. Nem akartalak titeket rész nélkül hagyni. Azért remélem valamennyire tetszeni fog. Jó olvasást!
Alexis

2013. október: - Cassandra Lane


[ zene ]
Oka van annak, ha találkozunk egy emberrel. Nincsenek véletlenek. Mindig van egy ok. Még ha egy egészen apró, akkor is. Lehet, hogy fájdalmat okozott nekünk az a személy, de szerintem az, hogy egy idő után kilépnek emberek az életünkből felkészítenek valamire, ami majd a jövőben fog történni. Hiába kívánjuk, hogy bár meg se ismertük volna, de mindenkivel vannak olyan együtt töltött pillanatok, amikért megérte. Még az elvesztése utáni fájdalmakkor is. De az ilyen pillanatokban előre kell nézni még ha fáj is. Bíznunk kell abban, hogy a jövőben találkozni fogunk valakivel, aki sosem hagy el minket. Aki örökké mellettünk marad. Akit örökké szerethetünk. Addig viszont míg meg nem találjuk azt a személyt, rengeteg csalódáson kell keresztül mennünk. Ahhoz, hogy ezt túl éljük találnunk kell olyan elfoglaltságokat, amik boldoggá tesznek. Nekem ez a tánc. Bármilyen hangulatba legyek, ha belépek a hatalmas terembe melynek falain tükrök vannak, boldog leszek. Meghallva a ritmust kezdek táncolni és lépésről lépésre érzem, ahogy elhagynak a gondok és szabadabb leszek. Volt már példa rá, hogy könnyes szemekkel mentem próbára, de a végén már hatalmas mosollyal az arcomon távoztam. Persze nem tekintek erre úgy, mint valami istenségre vagy személyre, de nekem ez okoz örömöt. Tíz évesen kezdtem el, mikor anya beíratott, hogy kezdjek valamit a délutánjaimmal és ne tétlenül teljenek el, azt gondolta, hogy csak hobbiszinten fogom űzni, de ez mára világos lett mindkettőnknek, hogy ez több, mint egy elfoglaltság. Mindig is komolyabban akartam foglalkozni vele, de nem volt meg rá a lehetőségem. Atlantának egy olyan negyedében laktunk, ahol nem tudtak többet nyújtani ahhoz, hogy táncos karriert indítsak, így anya elhatározta miután befejeztem az általános iskolát, hogy Los Angeles-be költözünk és beírat egy olyan iskolába, ahol a nap huszonnégy órájában lehetőségem van táncolni. Életem egyik legnehezebb döntése volt elbúcsúzni a barátaimtól, de ma már tudom, hogy megérte. Hisz ha az nem lenne elég, hogy táncos lettem, de szert tettem egy olyan barátnőre, akiről álmodni sem mertem az előtt. Holly-nak hívják. Maga a megtestesült vidámság és humor. Mindent poénra vesz, de ha kell akkor tud komoly is lenni. Rájöttem, hogy ebben rejlik vonz ereje. A fiúknak olyan lányra van szüksége, akivel lehet hülyéskedni viszont, ha problémájuk van, akkor legyen valaki, aki meghallgatja őket és tanácsot ad. Hozzám hasonlóan, barátnőm is az alacsonyak táborát erősíti, de velem ellentétben neki annyi energiája van, mint hat másiknak. Hosszú arany szőke fürtjeitől nem rég vált meg és az új külső után, amelyet a rövidre vágott hajkorona kölcsönöz, bomlanak a fiúk. Kicsit rockeres stílusát eddig is bírták, de most alig tudja magáról levakarni őket. Míg Ő mindig a figyelem középpontjába kerül akarata ellenére, én addig a háttérből figyelem az eseményeket. Mindig is egy csendes lány voltam. Nem jártam bulikba, nem volt millió barátom, nem ittam alkoholt. Különc voltam, vagyis inkább vagyok. Mert annak ellenére, hogy tizennyolc éves elmúltam még nem volt kapcsolatom vagy még sosem részegedtem le. De ennek is meg van az oka. Mikor tizenhárom évesen elköltöztünk anyával Atlantából, nem csak azért tettük, hogy tanulmányaimat jobb iskolában tudjam folytatni, hanem azért is, hogy elhagyjuk apámat, aki alkoholista lett azután, hogy elvesztette az állását. Utálom azt, aki rájött arra, hogy milyen hatása van az alkoholnak a szervezetre és azokat is, akik használják azt. Ellehet ítélni érte, de nem érdekel. Az ital tönkre tette a családomat. Ha már apámat nem hibáztathatom, akkor legalább legyen valami, amit tudok. 
- Lányok, álljatok a helyetekre - kiállt a koreográfusunk. A tánc terem közepére mindössze hat lány áll fel. A zene ritmusára egyszerre kezdünk elmozogni. Ezen a próbán derül ki az, hogy kikapja meg a lehetőséget, hogy betörjön az ismertek világába. A társulatból kértek három lányt, hogy szerepeljenek egy híresség legújabb videoklipjében és már csak hatan maradtunk. Szeretném megkapni az állást. Szükségem van a pénzre. Muszáj megkapnom. Tudom szörnyen önzően hangzik, de tényleg így van. Szükségem van rá. Igazából nem is nekem, hanem anyukámnak. A zene gyorsulni kezd majd ahogy gyakoroltuk párokba állunk és várjuk, hogy elkezdjük a közös mozdulatot. Páronként egy lány jut tovább ezért direkt nem Holy-t választottam partnerül. A velem táncoló lány is ügyes, de nem akartam, hogy egyikünknek kevesebb esélye legyen. Mindketten megérdemelnénk a nyereményt. Hisz keményen dolgozunk, nem úgy, mint a társulathoz tartozó többi lány. Nekik mindenük meg van és többségben csak azért vannak itt, mert a szüleik elintézték nekik ezt az állást és persze azért, hogy több esélyük legyen találkozni kedvencükkel, mert ezt a tánc stúdiót kérik fel a The Island Def Jam Music Group-nál forgatott klipekhez. A zene ritmusa lassulni kezd majd végleg elhallgat. Látom amint a koreográfusunk beszél, de nem fogom fel mit mond. A gondolataim teljesen máshol járnak. Eszembe jut anya könnyes tekintete, mikor elmeséli mit mondtak az orvosak. A nap huszonnégy órájában szemem előtt lebeg meggyötört arca, amint segítségért könyörög, de nem tudom meg adni neki. Összeszorul a szívem a tudaton, hogy nem teszek érte semmit. De amit keresek a társulatnál semmire nem elég. Plusz munka után meg nem tudok nézni, mert így is csak aludni járok haza. Erős szorítást érzek a vállamon. Holy ugrál mellettem és örömében rángatja a karomat. Valamit beszél hozzám, de csak foszlányokat hallok belőle. Megrázva a fejem meredek főnökömre, aki egy elégedett mosollyal az arcán bólint felém. Nem értem. Miért viselkedik így? Mi baja van Holy-nak, hogy letörölhetetlen vigyor van az arcán? Legfőképp miért könnyes a szeme? Várjunk csak! Ez azt jelenti, hogy megkapta az állást? Értetlenül nézek főnökömre majd magamra mutatok, ezzel feltéve a kérdést, ami megfogalmazódott bennem. Felnevet majd heves bólogatás közepette hozzám lép és magához szorít. - Gratulálok Cassy. Megcsináltad - suttog fülembe. Szavaitól könnyek szöknek a szemembe és még jobban magamhoz ölelem. Nagyon jó kapcsolatunk van. Olyan mintha a nagybátyám lenne. Rengeteget segített. Neki köszönhetem, hogy beindult a karrierem. Ki állt mellettem és bármikor fordulhatok hozzá segítségért.
- Köszönöm - szipogom halkan. Elengedve rohanok barátnőmhöz, aki egyből a nyakamba ugrik és zokogni kezd. - Most már minden rendbe jön - suttogom, de még magam sem hiszem el, hogy ez tényleg megtörténik. Pár pillanat alatt összeszedjük magunkat majd az öltözőbe rohanva rángatom magamra a ruháimat. Sietős léptekkel távozom nem foglalkozva azzal, hogy Holy kiabál utánam. Valami megbeszélésről beszél, de leintem és kimegyek a utcára, ahol verőfényes napsütés van. Gyors léptekkel haladok az utcán, szinte már majdnem szaladok, de minél hamarabb haza kell érjek, hogy elmondjam anyának a jó hírt. Szerencsére csak három tömbbel arrébb lakunk a tánc stúdiótól. Berontva a lakásba, üresen találom azt. Aggódás fog el és kétségbeesetten kapom elő a telefonom és kezdem tárcsázni anya számát. Válasz azonban nem jön. Leülve a kanapéra kezdek töprengeni, hogy hova mehetett el. Ötletem sincs. Ma elvileg szabad napos és itthon kellene lennie. De nincs itt. Azt mondta nem megy sehova. Telefonom csörögni kezd a dohányzó asztalon. Megnézve a kijelzőt, Holy mosolygós arca néz vissza rám. Elfogadom a hívást majd egy hatalmas örömteli sikításban részesít barátnőm. Elemelve fülemtől a készülékek kezdek el nevetni. 
- Nem fogod elhinni mit mondott Pete - kezd el hadarni. Ha izgatott úgy beszél, mint akit üldöznek vagy mintha nem lenne elég ideje elmondani a fejleményeket. Csak mondja és mondja és mondja. Mint egy Duracell nyuszi, ami nem tud kikapcsolni. Többségét fel sem fogom annak, amit mond. Mosolygok izgatottságán. Lelkesedése velem is feledteti a tényt, hogy nem találom anyát és én is teljesen kikelek magamból, mikor megtudom, hogy a tengerparton fogunk forgatni egy luxus nyaralóban. Mondjuk rengetegszer voltam már a parton, de igazán még sosem élvezhettem ki. Azonban most talán lesz esélyem arra, hogy emlékezetes pillanatokat éljek át barátnőmmel.

6 megjegyzés:

  1. Drága Jordi!

    Hát megérte a szenvedést mert ez fantasztikus lett! Olyan csodásan kezdted el és vezetted be a táncot. Nagyon örülök, hogy végre megismerhettük ezt a lányt és nagyon szimpatikus a világnézete és az egész személyisége.
    Sajnálom, hogy eddig ennyire rossz sorsa volt, de ezzel a résszel úgy hiszem minden megváltozik majd. Remélem a z anyukájával nincs semmi baj.
    Jaj és Holy is nagyon szimpi lány!
    A zene egyszerűen csodás volt ahogy a kép is Cassy-ról.
    Nagyon várom a következő részt és a kalandjait, meg a forgatást.

    Puszi, Bius

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Bius!

      Örömmel tölt el, hogy ezt gondolod a részről. Alig hiszem el, hogy tényleg tetszett! Próbáltam jól bemutatni, hogy milyen is a személyísége és nagyon jól esik, hogy szimpatikus mind Cassy mind Holy. Nekem ez rengeteget jelent! Hidd el hajmeresztő kalandjai lesznek! De majd minden a maga idejében kiderül! Köszönöm a kedves szavaidat!

      Puszi, Jordi

      Törlés
  2. Drága Jordi!

    Sajnálom, hogy késtem... megint. Viszont boldog vagyok, hogy elolvastam a részt, ami egyszerűen csodálatos lett. Jó volt megismerni Cassyt egy picit, szimpatikus lány. Kicsit aggódóm az anyukájáért, remélem semmi baja nem lesz! Elég neki az apja miatt szenvednie.. :/ Várom a folytatást!!

    Pippa

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Pippa!

      Sose haragudnék azért, mert később tudtál kommentelni. Nekem az a lényeg, hogy elolvastad nem az, hogy mikor! Örülök neki, hogy tetszett! Próbáltam kicsit titokzatosabbra megírni, hogy ne derüljön ki minden az elején! Köszönöm kedves szavaid!

      Jordi

      Törlés
  3. Drága Jordim!

    Ne haragudj rám, hogy az előző részhez nem írtam. Tudom, nincs kifogás és nem is akarnék keresni. Mostanában eléggé zajlik az életem, ahogy meséltem is neked, erre meg jön pluszba a suli is. De ígértem, hogy olvasok, hát meg is tettem.
    Mind az előző résznél, mind most is, csak ámultam. Igazából eléggé unalmasnak érzem magam, amikor neked írok, mert mindig ugyanazt tudom szajkózni. Egyszerűen elképesztő lett. Az előző is, a mostani is. A képek, a zene is, de a részek annál inkább. Engedd meg, hogy előbb az előzőhöz szóljak pár szót. Nem tudom, hogy mondták-e már, de biztosan... szóval fogalmam sincs, hogy hogyan, de hihetetlenül valósághűen írsz le mindent. Oda képzelem magam és ez nagy szó! Profi vagy, ezt meg kell hagyni. És most... most a szívem dübörgött, miközben olvastam. Nincsenek rá megfelelő kifejezések, hogy körülírjam a gondolataimat. Jó volt megismerni Cassyt és sajnálom, ami a múltjában történt. Reméljük a jövője szebb lesz, bár... bár nem tudni. Remélem az anyukájával minden rendben és Holly-val együtt nekem nagyon szimpatikusak. Megérdemlik a táncos lehetőséget. Remélem minden rendbe jön.
    Lenyűgöző vagy és tényleg csak annyit tudok hozzáfűzni, hogy így tovább! Imádom a soraidat olvasni, mert olyankor teljesen beleélem magam! Vérbeli profi vagy!
    Puszi neked♥

    ~T xx

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Drága Timi!

      Mindig mosolygok mikor a kommentedet olvasom. Annyira aranyos, hogy így összezavarodsz és ilyen hatása alá tudsz kerülni egy-egy részemnek, ami mellesleg számomra hihetetlen! Köszönöm kedves szavaidat! Rengeteget jelent a véleményed és elképesztő, hogy tényleg ezt gondolod! Alig hiszem el, hogy tényleg nekem szántad ezeket! Elképesztő vagy! Remélem a továbbiakban is megmarad a lelkesedésed!

      Puszi, Jordi

      Törlés